14. Fejezet - Full Moon

Sziasztok!

Örömmel jelentem be, hogy elkészült a következő fejezet is.

Jó olvasását kívánok!

LilyV

Látom, baljós a hold fent,
látom, a baj közel,
látom, ég villog, föld reng,
látom, rossz idő jön el.
Ma éjjel a lábad ki ne tedd,
hogyha kedves az életed!
Baljósan kel ma a hold.
/ John Cameron Fogerty /

Reggel van újra. A nap is süt, a madarak is csicseregnek. Vagyis  szép reggel köszöntött ránk. Lassan nyújtóztam ki és keltem fel halkan az ágyamból. A lányok persze aludtak, mondjuk, ezen miért is nem lepődök meg? Szombat lévén, tíz előtt úgyse fognak felkelni. És mivel még csak 7 óra volt, úgy gondoltam, hogy meglátogatom a prefektusi fürdőt. Vittem a cuccaimat és elindultam. A folyosók kihaltak voltak, amit nem is csodálok. A prefi fürdő is szerencsére teljesen üres volt, vagy legalábbis a kádban, ami simán elment volna egy medencének is, nem volt senki. Bementem a lányok öltöző szerűségébe. És átöltöztem bikinibe. Csak azért, mert már volt, hogy bejöttek, amikor fürödtem, ezért jobb az óvatosság. A törülközőt és a cuccaimat bent hagytam, majd kimentem az öltözőből és nagy meglepetésemre öt kíváncsi szemmel találtam magam szembe. Érdeklődve néztem rájuk. Rájuk, a Tekergőkre és Regulusra.

- Ejnye! Titeket sem láttalak, még ilyenkor! - néztem rájuk. Egyikük sem válaszolt, szerintem valamit nagyon érdekesnek találtak rajtam, ezért gyorsan én is végig néztem magamon, hogy nem-e felejtettem el, valamit felvenni, vagy valami félre csúszott, de nem láttam semmit sem. - Mit nézel annyira? - James hirtelen a szemembe nézett. Azok a csodálatos csokoládé szemei, azzal a furcsa csillogással egyszerűen magukba szippantottak.

- Nem gondoltuk, hogy jössz fürödni. - zökkentett ki engem Sirius hangja.

- Bocsi, de tudod, koránkelő vagyok. És veled ellentétben még prefektus is.- mosolyogtam rá. - Becsatlakozhatok, vagy menjek vissza?

- Nyugodtan maradhatsz. Nem srácok? - a többiek nem válaszoltak.

- Hé, nem harap a Néni. - erre röhögésbe törtek ki és bólogatva válaszoltak. Én pedig bemásztam hozzájuk. Egy ideig, csak voltunk és beszélgettünk, mikor egy kigyúrt felsőtestet éreztem meg magam mögött, majd egy erős ölelő kart, és utána már csak azt vettem észre, hogy a víz alatt vagyok. Rögtön kapálózni kezdtem, de amikor feltűnt, hogy nem jutok vele előbbre, akkor megkerestem azt a kezet, amelyik a víz alatt tart és lehúztam a fejemről, majd a lábaimmal felrugaszkodtam és máris sikerült levegőt kapnom. Azonban az ölelő karok még mindig tartottak, így nekidőlve próbáltam lenyugtatni a lélegzetvételemet.

- Hé azért ugye jól vagy? - súgta a fülembe a “drága” foglyul ejtőm.

- Nem! Tudod, megfulladtam, azért lélegzem. - feleltem kicsit durcásan. Persze a többiek nevetéséből jöttem rá, hogy válaszomat ők is hallották.

- Még ilyenkor sem tudod félre tenni a humorod, ez nevetsége. - prüszkölt Sirius.

- Nem. - válaszoltam, már viszonylag normális légzéssel, de még mindig James, a titokzatos támadóm karjaiban. És ahogy nekidőltem éreztem a kviddics csodás hatását. Annyira csodálatos volt ilyen közel lenni hozzá. Ahogy érzem, hogy szorosan magához ölel. Ahogy lehelet cirógatja a nyakam vékony bőrét. Minden annyira csodálatos volt, túl szép.

- Skacok, én aszem felmegyek és kicsit lepihenek, nem érzem túl jól magam. - szólt Remus s kezdett a medence széléhez úszni. Mi pedig szét váltunk, a karjai lehullottak rólam, ami miatt úgy összeszorult a gyomrom, hiányzott, hogy öleljen. Erre mondják azt, hogy minden szépnek egyszer vége szakad.

- Hékás, nem lenne jó, ha egyedül mennél, ha nem érzed jól magad. Veled megyek oké? - milyen kis törődő lett Reg.

- Akkor már én is megyek. - csatlakozott hozzájuk Peter.

- Te jó ég! Ti itt hagynátok egyedül velük? - kérdeztem nagy boci szemeket eresztve és úgy mondva, mint aki tényleg komolyan gondolja.

- Csak nem félsz? - csillant meg Sirius szeme játékosan.

- Ohh én tőletek? - nevettem el magam, mikor már a többiek eltűntek az öltözőben. - Nem félek.

- Akkor majd meglátjuk, mit szólsz ehhez. - James átkarol és az ölébe véve haladt a medence szélén lévő lépcsőhöz. Sirius jött utánunk, ha segítségre szorulna a barátja. Mikor kiértünk a vízből még kicsit arrébb vitt, majd a víz széléhet lépett, és engem pedig a víz fölé emelt. Ekkor tudatosult bennem, hogy bele akar dobni. Gyorsan cselekedtem és átfontam a karjaimat a nyaka körül, így nem csak én, hanem mindketten zuhantunk a vízbe. Persze ő esett fölém. Ez az én szerencsém. Végül sikerült valahogy a felszínre kerülnünk, ahol a drágaságos Black röhögő fejével találtuk magunkat szembe. James-szel egymásra néztünk, majd elkezdtünk kimászni a vízből, csak most nem kerültünk akkorát. Sirius mögé mentünk és együttes erővel belelöktük. Ez így folytatódott, lökdöstük egymást, egészen addig, amikorra már a bőrünk teljesen ráncos lett és úgy döntöttünk, hogy kiszállunk, majd ment mindenki a maga dolgára. Fent már a csajok is épp a fürdőért küzdtek, mikor egy bagoly csörömpölt az ablakban. Én készségesen beengedtem, majd a vállamra szált, amikor felismertem a bagoly képben Hermészt, Mike baglyát. A levélben csak a szokásos állt, ami ilyenkor mindig. A csajok mikor elvégeztek már fél 12 volt. Leballagtunk a Nagy terembe, megebédeltünk és úgy döntöttünk, hogy kimegyünk egy kicsit a parkba beszélgettünk. Délután megírtunk pár házit, majd én elindultam olyan fél 6 körül . . .

(James szemszöge)

A reggelünk csodásan indult. Örülnék, ha mindig így kezdődne a nap, vagy még jobban. A lelki szemeim előtt meg is jelent egy kép, melynek a főszereplői Liy Én és egy ágy volt. Hmm . . . na de vissza a valósághoz. Reggeli fürdőzésünk után teljesen feltöltődtem, bár mikor fel lettünk keltve, teljesen hullának éreztem magam. A srácokkal felmentünk és beszélgettünk a reggeli fürdőzés után. Remus szörnyen nézett ki, nem csodálom, hisz ma telihold lesz. Annyira aggódtam érte, de ennyi év után már egyre nyugodtabb vagyok, hisz mi is mellette vagyunk. Az este rohamosan közeledett, én még azonban mielőtt elmegyünk beszélni akartam Lily-vel, de sehol nem találtam a Tekergők térképén. Miért pont ma kellett eltűnnie, ilyenkor a legveszélyesebb az erdő. Nem találtam, ezért hihetetlenül aggódtam, de nem tudtam mit csinálni. Végül este Reg-et elkábítottuk, mi pedig elmentünk a Szellemszállásra. Ahol megvártuk, míg barátunk rettentő kínok között átalakul, közben mi is felvettük állati alakunkat és Holdsáppal kimentünk az erdőbe, ahol figyeltünk rá, hogy nehogy valami kárt tegyen valakiben. Azonban arra nem számítottunk, hogy egy másik vérfarkas is van az erdőben. Ez a farkas rögtön Holdsápra támadt. Mi pedig próbáltuk szétszedni őket, de nem jártunk túl nagy sikerrel, sajnos. De végül nagy nehézségek árán sikerült a másikat elüldözni Holdsáp környékéről. Azonban Holdsáp súlyosan megsérült, így nem tudtuk, mit tegyünk, ezért vártunk, amíg a Hold lemenőben volt és félig meddig már visszaalakul és elkezdtük a kastély felé vinni. De így nem vihettük be Pomfrey-hoz ezért felvittük a klubhelyiségbe és próbáltunk vele valamit kezdeni, de nem jártunk sok sikerrel, teljesen kétségbe estünk, nem tudtuk, mit csináljunk. Egyszer csak nyílt a portré-lyuk és bejött rajta Lily.

- Lily! Lily kérlek segíts! Holdsáp megsérült, és nem tudjuk, hogy mit csináljunk, kérlek segíts! - kértem kétségbeesve. Lily aggódva nézett le barátomra, de mégis higgadt maradt, nem borult ki.

- Mi történt? - kérdezte, és letérdelt a sérült mellé.

- Megtámadta egy másik vérfarkas. - feleltem, de nekem korántsem sikerült olyan nyugodtnak maradnom, mint Lily.

- Rendben van, nem lesz semmi baj! Nyugodjatok meg! Mindjárt jövök. - majd felrohant, vélhetőleg a hálókörletébe. És tényleg hamar vissza is ért különféle növényekkel és bájitalokkal. Az egyik növényt rárakta az egyik mély sebre, míg egy kék színű löttyöt öntött le Holdsáp torkán. Aztán levette a növényt és elkezdte kitisztítani sebeket, végül elkezdett valamilyen varázsigét mormolni az orra alatt, mire az összes sebből elállt a vérzés. És láss csodát már is ébredezni kezdett Remus barátunk. Mi pedig rögtön oda mentünk hozzá és meg akartuk ölelni, de Lil megállított minket.

- Hé! A vérzést sikerült elállítanom és némi erőt is önteni Remusba, de ez nem azt jelenti, hogy máris letámadhatjátok, a sebei felszakadhatnak. Remélem Remus ezt te is felfogtad. - nézett az említettre, mire az csak bólogatott. - Na akkor leviszlek a gyengélkedőre a többit Pompy elintézi.

- Majd mi Féregfarkkal lekísérjük Lily! És nagyon köszönjük, hogy megmentetted. - nézett rá Tapi.

- Ugyan már, még szép, hogy mindent megteszek a barátaimért. Na akkor gyerünk vigyétek le! - szólt rá a barátaimra az én vörös angyalom.

- Lil köszönöm! - szólt Holdi is, mielőtt kivitték volna. Mi pedig ketten maradtunk.

- Lily el sem tudom mondani, hogy mennyire hálás vagyok, hogy megmentetted. - hálálkodtam és hirtelen szorosan magamhoz öleltem, nem tudom mi ütött belém, de olyan jól esett. Ő pedig készségesen simult ölelésembe és simogatta nyugtatóan a hátamat. Míg végül el nem engedtük egymást.

- Bocsáss meg, de most már fel megyek, mert nagyon fáradt vagy. - nézett rám bocsánat kérően. Mire én bólintottam. Mikor ő felment Sirius-ék is megérkeztek és beszámoltak róla, hogy Poppy rögtön ellátta Holdi barátunkat, majd elindultunk mi is lepihenni.