15.Fejezet – Have a little free time together

Hellóóóóó! :D
Szóóval, a James kedvelőknek egy fejezet, hogy a következőkor annyira ne szedjétek le a fejem … :D
Hát, valamennyire illik hozzá a Pussycat Dolls-tóla Hush Hush c. szám, nem túlságosan, de ennél jobbat nem tudok.
Jó olvasást!
Puszi: LilyV
xoxoxoxoxoxoxoxoxoxo

 

„Vannak érzések, amiket soha nem felejt el az ember.”
Casandra Clare - Üvegváros


 

Miután vége lett a gyakorlásnak, James már kezdett ráérezni a lényegre, de mégsem sikerült neki teljesen. Miután visszamentünk a többiekhez a szobánkba, Mel és Sophie kutató szemekkel néztek egyikünkről a másikunkra. A fiúk meg a kviddicsről beszéltek.
- Ne nézzetek már így ránk. - sóhajtok fel.
- Á-á, tudni akarjuk! - mondja határozottan Mel és ezzel ránk vonja a többiek figyelmét is.
- Nincs mit. - sóhajtok föl.
- Naaa már, tudnunk kell, hogy hogy állunk a fogadással. - mosolyog ördögien Sophie.
- Te fogsz nyerni. - mosolygok Sophie-ra és lehuppanok melléjük.
- Tényleg? - kérdezi Sophie Jamestől.
- Egyenlőre. - feleli mosolyogva James.
- Láttuk ám azt a smacit tubicáim! - mondja vidáman Sirius. - Ha történik valami, és én nem tudok róla, akkor irtó durcás leszek és gonosz, ezt meg nem akarjátok, ugyeee?
- Na és? - nézek rá felhúzott szemöldökkel. - Te minden csajjal lefekszel, akinek ledugod a nyelved a torkán? Áá, inkább ne válaszolj! - javítom ki magam. - Én nem vagyok olyan, mint ti. - mosolygok lágyan.
- Kössz. - nevet Sirius és James is mosolyog.
- Na, akkor mentek bulizni? - kérdezi Mel, megtörve a kialakulóban lévő vitát vagy éppen csipkelődést.
- Tudtommal. - válaszolok nyugodtan. - Mikor indulunk? - az órára pillantok, öt órát mutat.
- Fél hétkor. - válaszolja lazán Dem.
- Akkor én elfoglalom a fürdőt skacok. - lő ki Sophie mellőlem, összeszedni a fürdési cuccait, meg a fehérneműit válogatja, gondolom, amikor rám néz.
- Mi kéne drágám? - kérdezem nevetve.
- Buli buli, vagy pasizós buli? - villant rám édes mosolyt, amin én még jobban nevetek.
- Pasizunk! - válaszoljuk egyszerre. Végül gondolom kiválasztotta a fehérneműjét és bement zuhanyozni.
- Szóval pasit akarsz? - néz rám sokat mondóan Dem én csak végig dőlök az ágyon, ahol eddig Sophie ült.
- Talán. - mosolygok ártatlanul. - Bárkit, aki nem ti vagytok. - mosolygok kedvesen. Dem firtatná a dolgot, de Mel közbevág, megint. Imádom őt! És elkezdi ecsetelni a tervet, hogy mi van, ha megtámadják a sulit közben. Sophie fél órával később már végzett is, nem volt túl gyors, de hát ráér … A fiúk pedig teljes nyugalommal előre engedtek. Persze, ők nem szarakodnak annyit a külsejükkel, mint amennyit nekünk kell … Én nem lacafacáztam annyit, mint Sophie, csak ledobáltam a cuccaimat – kivéve, persze a pálcámat. Nevezzetek szenilisnek, de a pálcám nélkül egy lépést sem teszek, és akkor még nem vagyok felszerelkezve …  A pálcámat a karomról átszíjaztam a combomra és úgy zuhanyoztam. Sophie, ezalatt a tíz perc alatt háromszor jött be, először ruhát kölcsönkérni, másodszor körömlakkért, harmadszor meg azért, mert nem tudja mit vegyen fel … Szóval ahogy végeztem, összeszedtem a cuccaimat meg a testápolómat és kimentem a fürdőből. Még vizes voltam, mert nem akartam annyival is több időt tölteni a fürdőben.
- Bocs skacok, de itt nagyobb a nyugi, mint a fürdőben. - nézek a fiúkra. A három nőcsábász minden egyes pocikámat végigméri, míg Lohen csak gyorsan rám pillant, Remus pedig kerül a tekintetével. Igen, ők a normális férfiak! Reg meg Mellel lefoglalja magát.
- Szexi. - lép közvetlen elém Dem, szemében vágy tombol.
- Higgadj le öcskös! - nevettem közelebb hajolva hozzá, aztán nevetve kikerültem és ledobtam a ruháimat az ágyra, a kényesebb darabokat alulra. - Ne, most mi van? Ne nézzetek már így, annyi meztelen és félmeztelen nőt láttatok, sőt, ami azt illeti, meglepődnék, ha nem láttatok volna kevesebb ruhában. - nézek a két Tekergőre.
- Oh, láttalak párszor, de azért egy ilyen testet nehéz figyelmen kívül hagyni, elfelejteni meg lehetetlen. - mondja a leglágyabb hangján, amitől a nők elolvadnak.
- Imádod mindig előhozni a témát, hogy lefeküdtünk egymással, mi? Ettől te érzed magad az alfa hímnek, vagy csak jól esik híresztelni? - nézek rá, kicsit durván, de ő csak gyöngyözően felnevet. Én meg felsóhajtok, megszárítom magam egy bűbájjal, előhalászok egy bugyit a csomagomból és felveszem a törcsi alá, ennyi kanos hímmel egy légtérben jobb, minél előbb magamon tudni.
- Várjunk csak, a pálcádat bent felejtetted? - kérdezte Dem, mivel a pálcám idáig a karomon volt.
- Komolyan kinézed belőlem? - nevetek fel.
- Nem, de nem látom a cuccaidon és a karodon sem.
- Mert máshol van. - nézek rá kihívóan, már elég jó gyakorlatom van, a Rejtsük El A Fegyvert Hogy Senki Ne Találja Meg játékban. Felkelek,kisétálok az ágyam elé, és feljebb húzom a törölközőt, mutatva a combomon lévő szíjat a pálcával.
- Mindig ilyen helyre rejted el? - kérdezi kissé rekedten Dem.
- Tudod, azóta az eset óta azzal a pszichopatával, nem csak pálcát hordozom mindenhová. Sokkal több mindent el tudok rejteni egy csini ruci alá. - nevetek.
- Na erre aztán kíváncsi vagyok, hogy mit és hova fogsz elrejteni ma. - néz rám árgus szemekkel és leül James és Sirius mellé. Ha ezek így fognak végig bámulni rám kifutok a világból! Sophie idejön hozzám, egy fürdőköpenyben és a körmeivel dicsekszik, nagyon királyok lettek, fekete alapon szürkés ívekkel és pöttyökkel, persze varázslattal már meg is szárította. Ki mondta, hogy a boszorkányok nem tudják felgyorsítani a készülődést? Bekenem magam testápolóval, aztán még mindig törölközőben kifestem a körmeimet vörösre, de a végeit mint egy függöny feketére. Általában az egyszínű körömre esküszöm, de most kivételt tettem. Aztán a cuccaimhoz megyek és átkutatom őket. Amikor megpillantom az egyetlen fűzőmet, ami piros volt és kiveszem.
- Most komolyan, ezt melyikőtök vette fel? - nézek rájuk érdeklődve, nem zavar, hogy a cuccaimat hordják, de ez … eléggé kihívó darab, nem igen nézném ki belőlük, hogy felvennék.
- Én akartam, de nem tudtam. - von vállat Sophie.
- Nem néztem volna ki belőled, hogy létezik olyan pasi, akiért ezt felvennéd. - mondom kicsit meglepetten.
- Hát nekem nem is állna olyan jól, mint neked. - mosolyog. - Felveszed? - gondolkodom, és tovább kutatok, valamilyen alsó rész után, és ekkor felfedezek még valami, amit idáig nem láttam.
- Áh! Igen, fel! Vigyázzatok jön a vad Lily. - nevetek. És az ágyra dobom a fűzőt és egy fekete, feszülős bőrnacit.
- Szexi. - nevet Sophie. Míg ő egy nyakba akasztós fekete ruhát készített ki magának.
- De veled ellentétben én nem fogok megfagyni. - csóválom a fejem, lehet, hogy közeleg a nyár, de itt ez annyit jelent, hogy a hőmérséklet néha eléri a 20 fokot … A fiúkra nézek, Remus már bement a fürdőbe és Nick is visszament Reggel másik szobába, már csak a három tökkelütött van itt. - Mondanám, hogy forduljatok el … de úgyse tennétek. - nézek rájuk, ezért én fordítok nekik hátat. A törülközőt lekanyarítom magamról és az ágyra dobom, a fűzőt megfogom és a hátamra simítom, mivel a fűző része elől van, egyszerűsítve gombokkal. Hamar végig gombolom és a fűző csodásan kiemeli az alakomat, igaz nem a legkényelmesebb viselet, de ez van. - Na milyen? - nézek a lányokra, elismerően bólogatnak.
- Hé, mi is látni akarjuk. - mondja Sirius, én meg feléjük fordulok.
- Na erre szerintem a buzikon kívül bármelyik pasi felizgulna. - szemez Dem a melleimmel.
- Ez a cél. - mosolygok édesen. Aztán elkezdek a bőrnaciba ugrálni és magamra rángatni. Úgy tapad rám, mintha hozzám lenne nőve, aztán kifújva a levegőt dőlök az ágyamra. - Már emlékszem, miért süllyesztettem el a bőrcuccaimat.
- Emlékszem még, amikor éppen bőrkorszakod volt. - nevet Sophie.
- Te jóságos Merlin, hogy bírtam ki? - nevetek én is Mellel együtt.
- Mikor is volt ez? Én nem emlékszem … - néz ránk Dem.
- Amikor végzősök voltunk az Akadémián, mindig köpeny volt rajtam, nem igen láthattad. - magyarázom.
- Kááár.
- És ezek a cuccok alá hogy és mit akarsz elrejteni? - kémlel tovább James. Előhúztam a használt ruhakupac aljáról három kis iker tőrt és egy vékony pengét. - Ezek végig rajtad voltak? - sokkol le.
- Naná! Azóta mindig nálam vannak. - vonok vállat.
- De hát nem is látszott! - ámuldozik Sirius.
- Nem is éreztem … - néz rám érdeklődve James.
- Jó vagyok benne. - nevetek.
- Érezted? - bámulnak rá a lányok árgus szemekkel.
- Amikor lesmároltam és amikor … segített az edzésben, akkor sem éreztem, bár az annyira nem meglepő.
- Na hadd lám, hova rakod ezeket, mert hogy ebben a cuccban, tuti, hogy látszik, az is száz. - sürget Dem, és én veszem az adás. Megfogom a pengét és a derekamon feljebb csúsztatom a fűző alá, a hideg penge cirógatja a bőröm, és beleakasztom a varrásba, ha esetleg nem tartaná meg a bőrömön a ruha. Eszembe jut, eleinte hányszor vágtam meg magam ezzel és a többi holmival, milyen ügyetlen voltam ... Két kis tőrt a két bokámra szíjaztam, a naci alá, a markolattal lefele természetesen, a másik tőrt a táskámba raktam, és már csak a pálcám maradt. Azt meg begyömöszöltem a melleim közé.
- Tádám! - pörgök körbe, a fiúk meg ámulva néznek rám, sehol sem látszik a fegyver.
- Ha egyszer végre feladod az ellenállásod, komolyan vigyázva hámozom le rólad a ruhát. - mondja döbbenten Dimitrij.
- Jól teszed. - mosolygok, és ezzel vége is a magán akciómnak. Felteszek még vörös fülbevalót, fekete hajszálvonalakkal mintázva, egy egyszerű ezüst láncon lógó dísz, fekete szíjdarabokkal, ezek a szíjak egybe vannak fogva és pontosan a melleim közé veszik a végük. Találok még egy csillagos gyűrűt és az ezüst karperecemet is felhúzom a felkaromra, megcsinálom a sminkem és kész is voltam. Persze, mint mindig, most is a fiúkra kellett várni, de aztán csak elindultunk, még felvettük az utazó köpenyeinket, és már mentünk is egy közeli varázsló klubba. A zene oltári volt és volt pár jóképű hapsi is. Minden csodásan ment, egy jóképű sráccal voltam éppen, aki azon munkálkodott, hogy levegyen a lábamról. És azokkal a cuki kék szemeivel nagyon jó úton haladt. Amíg James egyszer csak fel nem rángatott mellőle a bárpulttól és ki nem rángatott a hideg utcára.
- Mi a franc bajod van? Meg akarsz fagyasztani, vagy mi? - kérdezem ingerülten.
- Mondd csak, észrevetted, hogy az a nyálgép csak meg akar fektetni? - kérdezi dühösen.
- Miért, van olyan férfi, akinek nem ez az első számú célja, egy nővel? - fújtatok dühösen. - Oh, várj kitalálom! Te nem bújsz minden nővel ágyba … - mondom, gúnyosan, mire keményen a falnak lök, a fejem koppan, a fogaim összekoccannak és a falhoz szorít. Teste felmelegít kívülről-belülről.
- Csak meg akarlak védeni. - morogja.
- Nocsak! Meg akarsz védeni? És magadtól miért nem védtél meg? Nőj fel James! Én jobban megtudom magam védeni, mint te. - vágom vissza dühösen, ajkai közel vannak az arcomhoz, mint mágnesek vonzanak magukhoz.
- Nem akarom, hogy olyasmi történjen, ami neked fájdalmat okoz. - válaszolja halkan, a fülembe suttogva, lehelete cirógatja a bőrömet. A kisördög hangja visít bennem. Még! Még! Rendben, James, ezt a játékot ketten játsszák. A füléhez bújok, a körmeim az ingén keresztül a húsába vájnak a derekán.
- Erre akkor is gondoltál, amikor tönkretetted az életünket? - kérdezem a fülébe súgva, érzem, hogy megremeg a teste. Ellököm magamtól. - Gondolj erre, mielőtt egy férfitől akarsz megvédeni. - majd visszamegyek, de először a mosdóba startolok, összeszedni magam. Aztán visszaültem amellé a srác mellé, aki mellől James elrángatott. Igazából kicsit sem érdekelt a pasas,  jobb volt, mint a többi, de azért nem engedtem neki többet egy csóknál. Végül hajnalban mentünk vissza a kastélyba, James nélkül, mert ő felszívódott valahova, nem aggódtam, nem érdekelt. Vagyis ezt akartam hinni, de amikor felértünk a szobánkba, mégis megkönnyebbültem, hogy az ágy függönye be van húzva, jelezve, hogy alszik és hagyjuk békibe. Miután leszenvedtem magamról a ruhát, gyors felvettem egy pizsit és bedőltem az ágyba, ahogy többiek is.